Leválthatják a választók a kormányt Magyarországon választások útján?
Az első választ könnyű bizonyítani: elegendő, ha a Fidesz bármely választáson megbukik.
A második nehezebb. Ha a Fidesz minden választás után hatalmon marad, az önmagában nem bizonyítja, hogy leválthatatlan. Talán csak kiválóan végezte a dolgát, vagy az ellenzék volt gyenge.
A „NEM” válasz bizonyításához egy jól bevált tudományos módszerre van szükségünk.
Képzeljék el, hogy bizonyítani akarjuk: nincs kenguru a parlamentben. Végezzünk el hozzá két kísérletet!
Alaposan átkutatjuk az épületet, benézünk a legkisebb zugba is. Ha nem találjuk a kengurut, azzal nem azt bizonyítottuk, hogy nincs ott. Ugyanis lehetséges, hogy az állat mindig előttünk járt, és helyiségről helyiségre ugrálva elkerülte kutató tekintetünket.
Megkérdezzük a parlament összes alkalmazottját, sőt a turistákat és a képviselőket is (utóbbiak esetében tekintsünk el a poligráftól), hogy láttak –e odabent kengurut. Majd átnézzük az összes, a parlamentben készült fotót és mozgóképet (photoshop nem ér). Ha a válasz nem, és a felvételeken sincs a keresett állat, az megint nem azt bizonyítja, hogy a parlamentben nincs kenguru. Meglehet ugyanis, hogy a ravasz állat mindvégig megbújt a vackán, és ezért nem látta sem ember, sem kamera.
A két kísérlet mégis bizonyított valamit. Ha a parlamentben van kenguru, akkor két feltételnek kell megfelelnie:
Folyamatosan mozgásban van és folyamatosan mozdulatlan.
A feloldhatatlan ellentmondással cáfoltuk, hogy van kenguru a parlamentben, ezzel bizonyítottuk, hogy nincs.
Hasonló problémára, hasonló megoldást adunk.
Megkeressük ennek feltételeit, és ha kísérleti úton igazolni tudjuk, hogy ezek nem teljesülhetnek, akkor cáfoltuk, hogy a kormány leváltható, egyben bizonyítottuk, hogy leválthatatlan.
Egyesek szerint egyetlen feltétel van: „Egyszerűen csak több szavazatot kell szerezni, mint a Fidesz” (Juhász Péter). Jól hangzik egy újságcikkben, kivéve, hogy nem igaz.
Így tehát Magyarországon nem lehet kormányt váltani (nálunk fejletlenebb nyugati országokban, mint például Ausztria, vagy Németország, lehet).
A magyar választási rendszer hosszas elemzése után kiderül, hogy a kormányváltás egyik feltétele így szól:
Ha valamelyik ellenzéki párt egyedül több szavazatot szerez, mint a Fidesz, és mint bármely másik párt, akkor leváltható a kormány.
Felírhatjuk egyenletben is:
„Kormányváltó párt” szavazatszáma ≥ Fidesz szavazatszáma és bármely más párt szavazatszáma
Vajon mi kell ahhoz, hogy ez a feltétel teljesüljön? Nem fogják kitalálni! Más feltételeknek kell teljesülniük.
Ennek a pártnak rendelkeznie kell jó programmal, jó jelöltekkel, és pénzzel. Ha mindez megvan, akkor el kell juttatnia üzenetét a választópolgárokhoz. Csak ők képesek arra, hogy több ikszet húzzanak be erre a pártra, mint bármely másikra.
Az üzenetet sokféleképpen el lehet juttatni: sajtó, elektronikus média, közösségi oldalak, szórólapok, választási nagygyűlések, plakátok. Egy szóval: kampány.
Egyenletben:
Kormányváltó párt kampányfelülete ≥ Fidesz kampányfelülete és bármely másik párt kampányfelülete.
Ha bizonyítjuk, hogy ez a feltétel teljesülhet, akkor a kormány leváltható. Ha azonban azt igazoljuk, hogy nem teljesülhet, akkor a kormány a jelenlegi rendszerben a választók számára, választások útján leválthatatlan.
A kepmutatas.hu adatai alapján 2014-ben a feltétel nem teljesült. Aki kíváncsi a részletes számokra, kattintson a hivatkozásra, vagy olvassa el ezt az írást.
Az adatokból ez az egyenlőtlenség következik:
Kormányváltó párt kampányfelülete < a Fidesz kampányfelülete és a Jobbik kampányfelülete
2014-ben a „kormányváltó párt” a Baloldal volt, hiszen a választást megelőző időszakban az ő támogatottságuk állt a legközelebb a kormánypártéhoz. Az általuk használt kampányfelület azonban kisebb volt, mint a Fideszé, és mint az akkoriban második legerősebb ellenzéki párté.
Pusztán a legutóbbi választás adatai alapján lehetséges lenne, hogy csak véletlenül alakult így. A kampányszabályok alapján azonban kizárt. Az erre vonatkozó törvények ugyanis nem biztosítják az egyenlő hozzáférést a plakátfelületekhez. Itt írtunk róla, miért és miként nem (42-49. oldal). Aki a plakátfelületeket birtokolja közvetlen, vagy közvetett módon, eldöntheti, hogy kinek, mennyit juttat belőle.
Annak érdekében, hogy az állítást tesztelni lehessen három előrejelzést tettünk közzé a 2018-as, és bármely, a jelenlegi magyar rendszerben megtartott országgyűlési választás kampányára:
A kormánypárti érdekeltségű hirdetést hordozó plakátfelületek térben és időben összességében mindig nagyobb helyet foglalnak el, mint bármely más jelölő szervezet plakátfelületei.
A legnagyobb támogatottságú, valamint a legtöbb médiaszereplési és az egyéb területeken legjobb kampánylehetőségekkel rendelkező ellenzéki jelölő szervezet kevesebb plakátfelületen hirdetheti magát, mint legerősebb ellenzéki ellenfele.
A kormánypárti érdekeltségű negatív kampány fő célpontja a legerősebb ellenzéki politikai erő.
Amennyiben az adatok egyeznek a fenti három, és korábbi írásainkban közzétett további öt előrejelzésünkkel, akkor a választók nem válthatják le a kormányt a jelenlegi választási rendszerben választások útján. Így minden választási eredményre igaz kell, hogy legyen:
Kísérleteinkből kiderült, hogy ha lenne kenguru a parlamentben, akkor egyszerre kellene mozognia, és nem mozognia. De mi van, ha a ravasz állat éppen akkor mozgott, amikor kerestük, és akkor volt mozdulatlan, amikor valaki figyelt?
Kicsi az esélye, de elképzelhető. Ezért kell a kísérletet többször elvégezni. Minél többször kapjuk ugyanazt az eredményt, annál magabiztosabbak lehetünk abban, hogy igazunk van, és nincs kenguru a parlamentben.
Ha egyezik a 2018-as adataival is, akkor már két kísérlet eredménye igazolja, hogy az elméletünk helyes. Vajon ez azt jelenti, hogy 100 %-ban igazunk van? Ebben soha nem lehetünk teljesen biztosak, ugyanis bármely későbbi választás adatai cáfolhatják az elméletet. Ezért tudományos: kísérleti úton cáfolható.
Két dologra azonban felhívnám a figyelmet.
Az elektror.hu a 2018-as, és bármely más, a jelenlegi magyar választási rendszerben megtartott országgyűlési választásra vonatkozó előrejelzéseit 2017. január 22-én tette közzé. Így ennek a cikknek a megjelenésekor már egy éve és két napja publikusak. Itt megtalálja az előrejelzéseket, és az elméletet, amelyből következnek.
Név: Bánovics Attila
Email: info@elektor.hu