- A német választási rendszer arányos és vegyes.
- Csak szavazattöbbséggel lehet egy pártnak mandátumtöbbsége.
- A rendszer egyszerű és kiszámítható.
Ahogy a németek szavaznak
Pont ugyanúgy, mint mi. Két szavazatuk van, egy az egyéni jelöltekre, egy pedig a pártok listáira.
- Az első vokssal eldönthetik, hogy melyik jelölt képviselje a választókerületüket.
- A másodikkal azt, hogy melyik párt képviselje őket.
A választás egyfordulós. Az egyéni körzetekben az nyer, aki több szavazatot szerez, mint bármely ellenfele, tehát nincs szükség 50 %-nál több voksra. Mivel az egyéni eredmények nem tükrözhetik a választói akaratot, nem is azok számítanak a mandátumok kiosztásánál.
A második szavazat a döntő. Minden párt kizárólag a listájára leadott voksok alapján kapja mandátumait.
Az elv garantálja, hogy a szavazói akarat érvényesüljön a parlamenti helyek elosztásánál. Nézzük, hogyan!
Ahogy a németeknél a mandátumokat osztják
A német törvényhozás 598 fős, fele egyéni körzetből, fele listáról kerül be. Képzeljünk el egy választást, amelyen:
- A Konzervatív Párt megszerezte a listás voksok 45 %-át, jelöltjei 200 körzetben nyertek.
- A Szociáldemokrata Párt a listás voksok 35 %-át kapta, jelöltjei 99 körzetben nyertek.
- A Zöld Párt listájára 20 % szavazott, jelöltjei egyetlen körzetben sem nyertek.
A 299 egyéni mandátum ezzel elkelt. Most ki kell osztanunk a másik 299 helyet. Mivel minden párt a listájára eső voksai arányában kapja az összes mandátumát, ezért egyszerű dolgunk van:
- A Konzervatív Párt 45 % szavazattal a parlamenti helyek 45 %-ra jogosult. 598 fős törvényhozásban ez 269 mandátum.
- Ebből 200-at már megkapott az egyéni körzetekből, tehát 69 helyet osztanak neki a listájáról:
200 egyéni + 69 listás hely = 269 parlamenti mandátum. 45 % szavazat ~ 44,98 % mandátum.
- A Szociáldemokrata Párt 35 % szavazattal a parlamenti helyek 35 %-ra jogosult. 598 fős törvényhozásban ez 209 mandátum.
- Ebből 99-et már megkapott az egyéni körzetekből, tehát 110 helyet osztanak neki a listájáról:
99 egyéni + 110 listás hely = 209 parlamenti mandátum. 35 % szavazat ~ 34,95 % mandátum.
- A Zöld Párt 20 % szavazattal a parlamenti helyek 20 %-ra jogosult. 598 fős törvényhozásban ez 120 mandátum.
- Ebből egyet sem kapott az egyéni körzetekből, tehát 120 helyet osztanak neki a listájáról:
0 egyéni + 120 listás hely = 120 parlamenti mandátum. 20 % szavazat ~ 20,07 % mandátum.
A művelet annyira egyszerű, hogy egy általános iskolás is néhány perc alatt elvégzi. Következményei:
- Minden parlamentbe bekerülő pártra szavazó választó pontosan annyi képviselethez jut, amennyi jár neki.
- Csak olyan politikai erő kerülhet hatalomra, amely a választáson megkapta a parlamentbe bekerült pártokra eső voksok abszolút többségét.
- Nincsenek töredékszavazatok, hiszen az egyéniben keletkezett aránytalanságot 100 %-ban kiegyenlítettük a listás mandátumok kiosztásával.
- A körzethatárok önkényes átrajzolásával senki nem nyerhet, és senki nem veszíthet, hiszen mindenről a listás voksok döntenek.
- Nincs szükség második fordulóra (bár lehetséges), mivel minden párt a listás voksai alapján kapja az összes mandátumát.
- Az egyéni ág nem okoz aránytalanságot, viszont lehetővé teszi a választók közvetlen képviseletét a törvényhozásban.
- A rendszer stabil: amióta bevezették minden választás után létrejött kormányképes erő.
Ezt a választási rendszert Új-Zélandon is bevezették, azt követően hogy népszavazáson a négy felajánlott lehetőségből a résztvevők 70 %-a erre szavazott.
A német és a magyar rendszer összehasonlításáról szóló írásunk itt.
A Németországban és Új-Zélandon alkalmazott MMP választási rendszerről itt írtunk részletesen (9-18. oldal).
A szabályok részletesen és német nyelven itt.