- Minden parlamentbe bekerülő párt szavazója meg fog kapni legalább akkora képviseletet, amekkora jár neki.

 - Csak abszolút szavazattöbbség eredményezhet abszolút mandátumtöbbséget: egy politikai erő akkor kerülhet majd hatalomra, ha a választáson megszerezte a parlamentbe bekerült pártokra eső voksok több mint 50 %-át.

 - Amennyiszer egy parlamentbe bekerült párt több szavazatot szerez, mint egy másik, annyiszor több mandátumot kap.

 - Minden parlamentbe bekerült párt kizárólag a listájára leadott szavazatainak aránya alapján kapja az összes parlamenti mandátumát.

A német választási rendszer arányos, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy ha tudjuk mennyi szavazatot szereztek a pártok, akkor pontosan meg tudjuk mondani, hogy mekkora mandátumarányuk lesz a törvényhozásban. Vagyis a képviselői helyeket a szavazói akarat alapján osztják. Ezzel szemben aránytalan rendszerben, amilyen például a magyar, a voksok száma alapján lehetetlen megmondani, ki mennyi mandátumot kap. 

Számítások a közvélemény kutatási adatok alapján

A cikk közzétételekor legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU a voksok 36 %-ra számíthat. A parlamenti küszöb alatt maradó szavazatok összessége pedig 4 %-ra várható. Ha ez utóbbi értéket kivonjuk a 100 %-ból, akkor elvégezhetjük a műveletet: 

36 : 96 = 37,5

A CDU/CSU tehát a mandátumok 37,5 %-ra számíthat a közvélemény kutatási adatok alapján. Azonban ez nem előrejelzés! A felmérések ugyanis pontatlanok. Érdekességként és nagyjából persze bárki kiszámolhatja a vasárnapi választás után felálló Bundestag összetételét már most. 

Előrejelzések

A Bundestagban vannak egyéni és listás képviselők. A pártok az összes mandátumukat a listájukra leadott szavazataik alapján kapják, függetlenül attól, hogy hány egyéni körzetben nyertek. Ahhoz hogy egy párt bekerüljön a törvényhozásba meg kell szereznie a listás szavazatok 5 %-át, vagy mandátumot kell nyernie három egyéni körzetben. Ha egy párt nem teljesíti a feltételeket, akkor listáról egyáltalán nem osztanak neki képviselői helyet. 

Első előrejelzés: 

• Minden parlamentbe bekerült párt mandátumaránya legalább akkora lesz, mint a szavazati aránya.

Magyarázat:

Minden parlamentbe bekerült párt szavazója megkap legalább akkora képviseletet a német törvényhozásban, amekkora jár neki. Ha pártjára 10 % voksolt, akkor annak a pártnak legalább 10 % mandátuma lesz, ha 20 %, akkor legalább 20 %, stb. 

Ennek oka, hogy Németországban a pártokra (azok listáira) leadott szavazatok aránya dönt minden parlamentbe bekerült párt összes mandátumáról. A bejutási küszöb alatti pártok voksaira jutó helyeket felosztják a bekerülő pártok között, utóbbiak szavazati aránya alapján, így minden parlamenti párt mandátumaránya magasabb lesz, mint a szavazati. Csak akkor fordulhat elő, hogy akár egyetlen parlamenti párt mandátumaránya alacsonyabb legyen, mint a szavazati, ha a küszöb alatt maradó pártokra eső voksok összessége nagyon alacsony (legfeljebb 1-2 %), ennek azonban elenyésző az esélye az 5 %-os küszöb miatt; illetve akkor, ha jelentős számú független jelölt nyer egyéni körzetben, ami szintén nagyon valószínűtlen.  

Második előrejelzés:

• Egy politikai erő (ez lehet egy párt, vagy több párt szövetsége/koalíciója) csak akkor szerezhet abszolút mandátumtöbbséget a Bundestagban, ha a választáson megkapta a parlamentbe bekerült pártokra eső szavazatok abszolút többségét.

Magyarázat:

Minden párt mandátumszámát az alapján számolják ki, hogy a parlamentbe bekerült pártokra eső összes szavazat mekkora hányadát szerezte meg. Ha ennek a voksmennyiségnek a 49 %-át kapta, akkor mandátumaránya is 49 % lesz, ha az 51 %-át, akkor meg 51 %. 

Harmadik előrejelzés:

• Bármely két parlamentbe bekerült párt szavazatainak és mandátumainak a hányadosa (majdnem) egyenlő lesz egymással. (Psz / P’sz = Pm / P’m)

Magyarázat:

Az előrejelzés azt jelenti, hogy ha egy parlamentbe bekerült pártra 2-szer annyian szavaztak, mint egy másikra, akkor előbbi párt 2-szer annyi mandátumot kap, mint utóbbi. Ha 3-szor annyian, akkor 3-szor annyit, stb. A hányadosok azért „majdnem” egyenlők, mert a mandátumokat csak az egész számok halmazán értelmezhetjük (1 mandátum = 1 képviselő), így a kalkulált értékeket kerekíteni kell, és ez nagyon kis mértékben torzítja az eredményt. 

Negyedik előrejelzés: 

• Minden parlamentbe bekerült párt mandátumaránya (majdnem) egyenlő lesz a párt szavazati arányának és a küszöböt el nem érő pártok szavazataira jutó képviselői helyek rá eső hányadának az összegével.

Magyarázat:

Tegyük fel, hogy „A” párt a voksok 40 %-át szerzi meg, ez lesz az ő szavazati aránya, vagyis az első tag az összeadásban. Közben összesen 10 % szavazatot szereztek olyan pártok, amelyek nem kerültek be a parlamentbe, így az ő voksaikra jutó képviselői helyek aránya is 10 %. Ez utóbbinak a 40 %-a az „A” pártra eső hányad. 10 -nek a 40 %-a 4 %, tehát „A” párt végső mandátumaránya 40 % + 4 % = 44 %. Az apró pontatlanságok oka itt is a szavazatoknak a mandátumokra való átváltása során alkalmazott matematikai műveletek, például az eredmény értelmezési tartománya.

Ellenőrzés

A németországi választás hivatalos végeredményének közzététele után összehasonlítjuk az adatokat az előrejelzésekkel. Mindennek tökéletesen egyeznie kell. Ha nem, akkor az előrejelzéseket megalapozó elmélet rossz. (Németország az MMP választási rendszert alkalmazza, erről szóló elméletünkről itt olvashat, 9-18. oldal.) 

Ugyanezt a rendszert alkalmazzák Új-Zélandon, ahol szintén a hétvégén tartanak választást. Az előrejelzések annak eredményeire is érvényesek, kivéve, ha lesz náluk olyan párt, amely több egyéni mandátumot szerez, mint amennyire listás voksai alapján összesen jogosult. 

Az Elektor.hu 2017-ben eddig három választás eredményét jelezte előre, és hasonlította össze előrejelzéseit az adatokkal: 

A holland eredményekről szóló írásunk itt. 

A brit eredményekről szóló itt.

A francia itt.

A német választási rendszer egyszerű leírása itt. A részletes itt.