Három előrejelzés

Az elektor.hu nyolc előrejelzést tesz közzé a 2018-as országgyűlési választás eredményére. Ebben az írásban hármat mutatok be magyarázattal együtt. 

Egy:

Azoknak a pártoknak, amelyeknek egyéni mandátumaránya magasabb, mint a listás szavazati aránya, a teljes parlamenti mandátumaránya is magasabb lesz, mint a listás szavazatai aránya.

Pem% / Plsz% > 1 → Ppm% / Plsz% > 1

Tegyük fel, hogy Körtepárt 40 % szavazattal 64 egyéni körzetben nyer a 106-ból. Egyéni mandátumaránya ezzel 60,4 %.  

Pem % (60,4) / Plsz % (40) = 1,51                1,51 > 1

Körtepárt több egyéni mandátumot kapott, mint amennyire voksai alapján jogosult. Ennek oka egyszerű és bonyolult. Minden körzetben azé a jelölté az egyetlen kiosztható mandátum, aki több voksot kapott, mint bármely ellenfele. Vagyis a győztes egyből egyet kap. A mandátum(ok) 100 %-a az övé. Akkor is, ha az érvényes szavazatoknak csupán a 40, vagy 30 %-át kapta meg.

Az egyes egyéni körzetekben biztos, hogy aránytalan lesz az eredmény.

Értsd: lehetetlen a szavazói akarat alapján kiosztani az egyéni mandátumokat. Az egyes körzetek aránytalanságai összeadódnak, és végül azt eredményezik, hogy Körtepárt 40 %-nyi vokssal 60,4 %-nyi egyéni mandátumhoz juthat. Vagyis a szavazatok kisebbségével megkaphatja az egyéni mandátumok többségét.

Az egyéniben keletkezett aránytalanságot ki lehet egyenlíteni a listás mandátumok kiosztásakor. Ez történik a német típusú választási rendszerben, de nem nálunk.

Magyarországon az egyéni mandátumok számát nem veszik figyelembe a listás helyek kiosztásánál.

Emiatt Körtepárt az egyénieken túl megkapja a 93 listás mandátum nagyjából 40 %-át is (a töredékszavazatok miatt valamivel kevesebbet, de ennek hatása elhanyagolható, itt írtunk róla, miért). Vagyis osztanak neki további ~ 37 helyet. Teljes parlamenti mandátumszáma így 64 egyéni (60,4 %) + ~ 37 listás (~ 40 %) ~ 101 lesz. Ami a képviselői helyek 50,75 %-a. 

Ppm% (50,75) / Plsz% (40) = 1,26                1,26 > 1 

A magyar választási rendszerben az egyéniben keletkezett aránytalanság egy része szükségszerűen megmarad a listás helyek kiosztása után. Ezért minden választás eredményére igaz kell, hogy legyen:

Azoknak a pártoknak, amelyeknek egyéni mandátumaránya magasabb, mint a listás szavazati aránya, a teljes parlamenti mandátumaránya is magasabb lesz, mint a listás szavazatai aránya.

A történetnek van egy másik oldala is. Ha vannak olyan pártok, amelyek több képviselői helyet kapnak, mint amennyi jár nekik, akkor lennie kell olyanoknak is, amelyek meg kevesebbet. 

Kettő:

Azoknak a pártoknak, amelyeknek egyéni mandátumaránya alacsonyabb, mint a listás szavazati aránya, a teljes parlamenti mandátumaránya is alacsonyabb lesz, mint a listás szavazatai aránya.

Pem% / Plsz% < 1 → Ppm% / Plsz% < 1

A mechanizmus ugyanaz, mint az előbb csak fordított előjellel. Ha Almapárt 30 % szavazattal 20 körzetben nyer a 106-ból, akkor egyéni mandátumaránya 18,8 % lesz. 

Pem % (18,8) / Plsz % (30) = 0,62                0,62 < 1 

Listán megkapja a 93 hely nagyjából 30 %-át, ami 28. Almapárt teljes parlamenti mandátumszáma így 20 egyéni (18,8 %) + ~ 28 listás (~ 30%) ~ 48. Ami a képviselői helyek 24,1 %-a. 

Ppm% (24,1) / Plsz% (30) = 0,8                    0,8 < 1

A magyar rendszerben az egyéni körzetekben keletkező aránytalanság szükségszerűen megmarad a listás helyek kiosztása után, akkor is ha az aránytalansáég pozitív, és akkor is, ha negatív értéket vesz fel. Ezért bármely választás eredményére igaz kell, hogy legyen:

Azoknak a pártoknak, amelyeknek egyéni mandátumaránya alacsonyabb, mint a listás szavazati aránya, a teljes parlamenti mandátumaránya is alacsonyabb lesz, mint a listás szavazatai aránya.

A legérdekesebb rész csak most jön!

Ha egy párt mandátumaránya magasabb, mint a szavazati (értsd: több képviselői helyet osztanak neki, mint amennyi voksai aránya alapján jár neki), akkor azokat a plusz helyeket el kell venni valahonnan. A politológiai közhelyben úgy mondják: „a rendszer a győztest jutalmazza”. Azonban elfelejtik hozzátenni, hogy honnan származik a jutalom. Mivel a rendszer zárt, vagyis a parlamenti mandátumok száma véges, ezért a „jutalomként” kiosztott extra helyeket más pártoktól kell elvenni. 

Három:

Az egyes és a kettes előrejelzésben leírt folyamat összefügg: előbbi pártok parlamenti mandátumaránya (összességében) pontosan annyival lesz magasabb, mint listás szavazati arányuk (összességében), amennyivel utóbbi pártok parlamenti mandátumaránya alacsonyabb lesz (összességében), mint listás szavazati arányuk (összességében).

Ppm% > Plsz% = P’pm% < P’lsz%

Fel tudom írni egyszerűbben is:

↑ = ↓

Magyarul: a szavazati arányuknál magasabb mandátumaránnyal „jutalmazott” pártok a többi párttól elvett képviselői helyeket kapják meg. Vagyis az ő kárukból profitálnak. Más megfogalmazással: 

• mindig lesznek olyan választók, akik több parlamenti képviselethez jutnak annál, mint amennyi jár nekik, és olyanok, akik kevesebbhez. Azt a képviseletet, amit utóbbiaktól elvesz a rendszer, odaadja előbbieknek.

A tisztesség kedvéért hozzá kell tennem, hogy ezt az egyenletet felírhatjuk a világ bármely választási rendszerére. A magyar szisztéma különlegessége, hogy parlamentbe bekerült pártok is kerülhetnek az egyenlet jobb oldalára. Sőt, biztosan lesznek ott ilyen pártok is. Sőt! Biztos, hogy a parlamentbe bekerült pártok többsége az egyenlet jobb oldalára kerül. Más szóval, a parlamenti pártok többségétől elvesz képviselői helyeket a választási rendszer, hogy aztán ugyanezeket a mandátumokat odaadja a pártok kisebbségének, jellemzően egyetlen pártnak.

Ellenőrzés

Előrejelzéseinknek egyezniük kell bármely választási eredménnyel, amelyet a jelenleg érvényes törvények szerint tartanak. Így a 2014-essel is. Nézzük!

Egy – ellenőrzés:

2014-ben egyetlen párt volt, amely az első kategóriába tartozik. A Fidesz egyéniben magasabb mandátumarányt ért el (90,57 %), mint listás szavazatainak aránya (44,87 %). A párt teljes parlamenti mandátumaránya 66,83 %, ami stimmel az előrejelzésünkkel (ami ez esetben természetesen „visszajelzés”, idegen szóval posztdikció).

90,57 / 44,87 > 1 → 66,83 / 44,87 > 1

Kettő – ellenőrzés: 

2014-ben az összes többi párt egyéniben alacsonyabb mandátumarány ért el, mint listás voksaránya:

 - Baloldal, egyéni: 9,43 %, listás voksarány: 25,57 %, parlamenti mandátumarány: 19,1 % - stimmel

9,43 / 25,57  < 1 → 19,1 / 25,57 < 1

 - Jobbik, egyéni: 0 %, listás voksarány: 20,22 %, parlamenti mandátumarány: 11,56 % - stimmel

0 / 20,22 < 1 → 11,56 / 20,22 < 1

 - LMP, egyéni: 0 %, listás voksarány: 5,34 %, parlamenti mandátumarány: 2,51 % - stimmel

0 / 5,34 < 1 → 2,51 / 5,34 < 1

Fel kellene sorolnunk 14 további pártot, amelyek be sem jutottak az Országgyűlésbe, mandátumot nem szereztek, így esetünkben is stimmelnek az eredmények.

Három – ellenőrzés:

A Fidesz parlamenti mandátumaránya (66,83 %) és listás szavazati aránya (44,87 %) közti különbség 21,96 százalékpont. Az összes többi párt együttes parlamenti mandátumaránya (33,17 %) és együttes listás szavazati aránya (55,13 %) közti különbség 21,96 százalékpont:

21,96 = 21,96: stimmel.

Megjegyzések

A fenti előrejelzések több-kevesebb módosítással sok más választási rendszerben is igazak lennének. Az ördög azonban a részletekben (is) rejlik. Például az Egyesült Királyságban is igaz, hogy egyes pártok profitálnak a más pártoktól elvett mandátumokból, mégis van egy nagy különbség. A 2014-es magyarországi választáson 4 párt (pontosabban jelölő szervezet) került be a parlamentbe. Ebből mindössze egynek lett magasabb a mandátumaránya, mint a szavazati (Fidesz), az összes többié alacsonyabb. A szavazók 44,87 %-a (mind a kormánypártot támogatta) járt jól, az 55,13 %-a (mind az ellenzéket támogatta) viszont ráfaragott. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban 2017-ben megtartott választáson a 8 parlamentbe bekerülő pártból 6 (!) mandátumaránya lett magasabb, mint a szavazati. A 6 pártból 5 ellenzéki volt. Ott a szavazók 87,5 %-a jól járt a rendszerrel és csak 12,5 %-a faragott rá.

• Magyarország: 4 parlamenti pártból 1 párt profitált a rendszerből
• UK: 8 parlamenti pártból 6 járt jól.
• Magyarország: a szavazók 44,87 %-a kapott legalább akkora képviseletet, amekkora járt neki, 55,13 %-a viszont kevesebbet.
• UK: a szavazók 87,5 %-a kapott legalább akkora képviseletet, amekkora járt neki, és csak 12,5 %-a kevesebbet.

És még azt mondják, hogy a brit választási rendszer „aránytalanabb”, mint a magyar! (Nem igaz, nem aránytalanabb.) 

A többi megjegyzéstől megkímélem az olvasót. A lényeg, hogy a cikkben szereplő három előrejelzésnek egyeznie kell bármely, a jelenlegi törvények alapján megtartott országgyűlési választás eredményével. Így a 2018-aséval is. A kísérlet dönti el, hogy az előrejelzések igazak, vagy sem.

Ahogy a cikksorozat előző részében írtuk, arra keressük a választ, hogy az

Fsz / Psz < Fm / Pm

egyenlőtlenség megoldható -e bármely,  a jelenlegi rendszerben megtartott választás eredményére. Amit eddig láttunk az alapján semmi akadálya nem lenne annak, hogy a formula számlálójában a Fidesz helyett egy másik párt szerepeljen, azonban még nem láttunk mindent. A következő részben a töredékszavazatokra és a hatalom elosztására vonatkozó előrejelzésekkel és azok magyarázataival folytatjuk.

A magyar választási rendszert leíró elméletünket itt olvashatja el (röpke 54 oldal).