Elkezdtem számolni, hányszor írja le Ceglédi Zoltán a hvg.hu-n, hogy nem lehet tudni, milyen választási rendszerről állapodott meg nyolc párt szeptember végén, de amikor hatig jutottam, meguntam. Ceglédi szerint a pártok megállapodása „titkos”. Annak ellenére, hogy az Elektor.hu két hete részletesen bemutatta, hogyan működne a szisztéma, ha bevezetnék. Aztán a Népszava is írt róla. Rendben, Ceglédi nem olvassa az Elektor.hu-t és a Népszavát. És nem is nézett utána, mielőtt leírta: 

„Semmi többet nem tudhattunk meg, se a képviselői létszámról, se a listás-egyéni arányról, se a töredékszavazatokról, semmit. No, de majd most! – gondoltam bő két hete. A túrót. A megállapodás utolsó, aláírt lapját hozták csak nyilvánosságra... Annyit kaptunk emellé, hogy „német mintára” képzelik el a választást.”

Ceglédi Zoltán tehát azzal nagyon is tisztában van, hogy a javaslat a német minta alapján készült. Mégsem tudja, miről van szó. Segítek: ha egy fizikusnak azt mondják: elektron, nem fog visszakérdezni, hogy milyen a töltése, vagy mekkora a tömege, mert minden elektron tök ugyanolyan. Akár a német típusú választási rendszerek (hivatalos nevén MMP, ami a Mixed Member Proportional kezdőbetűinek rövidítéséből áll össze). A politikai elemző például azért nem tudhatott meg semmit a töredékszavazatokról, mert ebben a szisztémában olyanok nincsenek. Ahogy az elektronban sincsenek kvarkok.

Ceglédinek ráadásul szerencséje sincs. Ugyanazon a hétvégén, amelyiken a nyolc magyarországi párt aláírta a javaslatát választást tartottak Németországban és Új-Zélandon. Ez az a két ország, ahol a német mintájú választási rendszert alkalmazzák (ami a németek esetében aligha meglepő). Elegendő lett volna megnézni az eredményeket, és Ceglédi Zoltán máris tudja, mire számíthat itthon, ha bevezetik a nyolc párt által elfogadott rendszert. 

A német rendszer annyira egyértelmű, hogy az Elektor.hu napokkal a választás előtt megmondta, mi lesz az eredmény.

Az adatok mind a négy előrejelzésünkkel 100 %-ban egyeznek. 

Miközben Ceglédi Zoltán vállon veregeti magát, mint „a választási szabályokat legalább kicsit értő jogászt” nem először bizonyítja, hogy a mondatban a „kicsit” szón van a hangsúly. Hivatkozik saját, fél évvel korábbi írására, amelyben a jelenlegi választási törvényről azt állította, hogy nem a Fideszre van írva, hanem:

„Az van benne, hogy több szavazatot kell szerezni”. 

Újra segítek: 2014-ben a parlamentbe bekerült ellenzéki pártok 315.916 szavazattal többet szereztek, mint a Fidesz. Mégis utóbbi 133 mandátumot kapott, előbbiek pedig együttesen 66-ot. Meglehet, Ceglédi Zoltán úgy értette, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem az van benne, hogy több szavazatot kell szerezni, hanem az, hogy teljesen mindegy összességében mennyivel többen voksolnak a Fidesz ellen, mint rá, mert a kormányváltás csak akkor lehetséges, ha egy jelölő szervezetre önmagában is több szavazat esik, mint a Fideszre. De nem ezt írta. Fél év állt rendelkezésére, hogy kijavítsa. Talán nem vette észre a hibáját, mert nemcsak az Elektor.hu-t nem olvassa, hanem saját magát sem. Pedig olvasással sok tudást szívhat magába az ember, például a német mintájú választási rendszerről. Elsőként ezeket ajánlom Ceglédi Zoltán figyelmébe: 

A német választási rendszerről itt. 

Az új-zélandi változatáról itt. 

És mint jogásznak, a német választási törvény itt. 

Jó tanulást!