Arányos vagy aránytalan rendszer

A köztársasági elnök tanulmánya 1991-ben jelent meg, de nemcsak a múltat, hanem a jövőt is pontosan leírja. Áder János elmeséli, hogyan alakították ki a választási rendszert 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalnál.

•  „Az MSZMP számára reális veszélyként jelent meg, hogy a listás szavazást megnyeri ugyan, mégis kiszorul a hatalomból, mert az ellenzéki pártok együtt több mandátumot szereznek.”

2014-ben ugyanez történhetett volna a Fidesszel, ha élve hatalmával arányos választási rendszert vezetett volna be. A listás szavazást „megnyerte”, de 44,87 százalékkal „kiszorulhatott” volna a hatalomból, mert az ellenzéki pártok több mandátumot szereztek volna. 

Áder János azt írja a tanulmányban, hogy az MSZMP eredetileg listás rendszert akart, de később változtatott a szándékán. A Gallup intézet 1989. júliusi felmérése ugyanis azt mutatta, hogy a kommunista pártra 26 %, míg az Ellenzéki Kerekasztal pártjaira összesen 37 % szavazna. Ugyanakkor a legerősebb ellenzéki párt, az MDF támogatottsága önállóan csak 9 % volt. 

• „Az MSZMP pontosan tudta, hogy ugyanaz a támogatottság más eredményt hoz egyéni kerületekben, mint listán.”

A köztársasági elnök elemzése tökéletes. Egyéni kerületekben nem kell megszerezni a szavazatok többségét, sőt, a voksok tetszőleges aránya (akár 26 százaléka is!) elegendő a mandátumok többségének, így a hatalomnak a megszerzéséhez. 2014-ben éppen ez történt: a Fidesz az egyéni kerületekben 44,11 százalékos szavazati arányt ért el, és ezzel ott 90,57 százalékos mandátumaránya lett. 

Áder János hozzáteszi, hogy a rendszerváltás idején az uralkodó párt és az ellenzék között az egyéni kerületekben óriási volt a különbség 

• „a pártok szervezettségét, pénzügyi és infrastrukturális feltételeit illetően, a helyi tömegkommunikáció birtoklásáról nem is beszélve.”

A 2014-es kampányban aztán a Fidesz és a kormány több választási plakáton hirdette magát, mint az összes parlamenti ellenzéki párt együttvéve!

Fordulók egyéniben

Az előző választási rendszerben két fordulót tartottak az egyéni körzetekben. Áder János írása szerint az MSZMP eredetileg azt javasolta, hogy csak két jelölt indulhasson a második menetben. 

• „Igen ám, de június 22-én időközi választásokat tartottak, s az akkor még több ellenzéki párt támogatását is élvező jelöltek sorra megelőzték az MSZMP embereit.”

A köztársasági elnök azzal folytatja, hogy az állampárt ebből felmérte, amennyiben a második fordulóban csak egy ellenféllel kell megküzdenie a mandátumért, akkor az ellenzéki szavazók ezt a jelöltet támogatják majd. Így az MSZMP „a veszélyt érzékelve” változtatott, és olyan rendszerre tett javaslatot, amelynek eredményeként mindenképpen legalább 3 szereplős lesz a második forduló. 

• „A politikai szándék nyilvánvaló volt. A két egymással is versenyző ellenzéki jelölt megosztja majd a szavazótábort, s így az MSZMP jelöltjének jó esélye lesz nevető harmadikként a győzelemre.”

És akkor eljöttek a 2010-es évek, amikor a Fidesz az új választási rendszerben eltörölte a második fordulót. Ezután az ellenzéki jelöltek együttesen megkapták egyéniben a voksok 55,89 százalékát, de mivel a szavazatok megoszlottak közöttük a Fidesz „nevető harmadikként” elhozott 96 körzetet a 106-ból. 

Mennyi egyéni, és mennyi listás hely legyen?

Elérkeztünk 1989 őszéhez, amikor már a parlamentben tárgyaltak a választási törvényről. Addigra eldőlt, hogy aránytalan rendszer lesz, benne egyéni és listás képviselőkkel. Akkor, mint Áder János írja, a kormány: 

• „Felrúgva a megállapodást, 24-gyel növelte az egyéni kerületek számát, 12-vel pedig csökkentette az országos listán szerezhető helyeket, aminek következtében a választási rendszer aránytalanabbá vált.”

A 2010-es években a Fidesz az egyéni képviselők arányát a korábbi 45,6 százalékról 53,26 százalékra növelte.

Az elektor.hu értékelése

A tanulmány bizonyítja, hogy Áder János már 1991-ben is jártas volt a választási rendszerek témájában. Ez után neki és párttársainak további húsz évük volt arra, hogy elmélyítsék ismereteiket.

A jelenlegi választási törvény nem kerekasztalnál született.

A Fidesz egyedül, a többi párt és a választók megkérdezése nélkül alkotta. Utóbbiaknak az Alaptörvényben meg is tiltotta, hogy népszavazáson véleményt mondjanak róla. Az elektor.hu kérdése:

• Mi a valószínűbb: a Fidesz szándékosan, vagy figyelmetlenségből olyan választási rendszert vezetett be, amelyben lehetőséget adott a többi pártnak is a kormányra kerülésre, vagy kihasználva kétharmados hatalmát és szakértőinek felkészültségét olyat, amelyben rajta kívül másnak esélye sincs?

(Arról, hogy a Fidesz miért pont ilyen választási rendszert vezetett be itt írtunk.)

Áder János tanulmánya „Kinek az érdeke” címmel jelent meg a „Magyarország politikai évkönyve” című kiadványban (Ökonómia Alapítvány – Economix Rt, 1991), 68-74. oldal.