Első előrejelzés:

• Bármely két parlamentbe bekerült párt szavazatainak és mandátumainak a hányadosa (majdnem) egyenlő lesz egymással. Psz / P’sz = Pm / P’m. Minél kisebb a szavazat-, illetve a mandátumkülönbség két parlamentbe bekerült párt között, annál közelebb lesz egymáshoz a két hányados értéke, és minél nagyobb, annál távolabb.

Megmutatom a választáson győztes ÖVP és a többi parlamentbe bekerült párt szavazatainak, majd mandátumainak hányadosait (egymás mellett, kötőjellel elválasztva). A számokat két tizedesjegyig, kerekítés nélkül adom meg. Minden sorban a két hányadosnak (majdnem) egyenlőnek kell lennie egymással.

ÖVP – SPÖ: 1,17 – 1,19

ÖVP – FPÖ: 1,21 – 1,21

ÖVP – NEOS: 5,94 – 6,20

ÖVP – PILZ: 7,13 – 7,75

Az SPÖ és az FPÖ szavazatai között 0,89 % volt a különbség, és érdekes egybeesésként a NEOS és a PILZ voksai között is. Az ÖVP-t az előbbi kettővel összehasonlítva alig látunk eltérést a hányadosok között, utóbbiak esetében viszont már nagyobb a különbség. Így az adatok az előrejelzés második részével is egyeznek. Nem írom végig, de a műveletek minden parlamentbe bekerült pártnál az előrejelzésnek megfelelő hányadosokat hoznak.

Második előrejelzés:

• Csak olyan politikai erő (egy párt, vagy több párt szövetsége, koalíciója) kerülhet hatalomra, amely a választáson megkapta a parlamentbe bekerült pártokra eső szavazatok többségét. Nagyon valószínű, hogy az összes voks többségére is szükség lesz a hatalomra kerüléshez.

Mutatom a pártok szavazati arányait és mellette a mandátumszámukat:

ÖVP: 31,47 % - 62

SPÖ: 26,86 % - 52

FPÖ: 25,97 % - 51

NEOS: 5,30 % - 10

PILZ: 4,41 % - 8

Biztos, hogy csak olyan politikai erő kerülhet hatalomra, amely a választáson megszerezte a szavazatok többségét. Az adatok egyeznek az előrejelzéssel.

Harmadik előrejelzés:

• Minden parlamentbe bekerült párt mandátumaránya legalább, illetve majdnem legalább akkora lesz, mint szavazati aránya. A „majdnem” szót a 4 és 10 % közötti szavazati arányt elérő pártok miatt kellett a mondatba illeszteni. Náluk előfordulhat, hogy mandátumarányuk kicsivel (maximum 1 százalékponttal) alacsonyabb lesz, mint a szavazati.

Ezúttal a szavazati arányok mellé a mandátumok arányát írom:

ÖVP: 31,47 % - 33,88 %

SPÖ: 26,86 % - 28,45 %

FPÖ: 25,97 % - 27,87 %

NEOS: 5,30 % - 5,46 %

PILZ: 4,41 % - 4,37 %

A harmadik előrejelzéssel is egyeznek az adatok.

Negyedik előrejelzés:

• Bármely parlamentbe bekerült párt mandátumaránya legfeljebb 5 százalékponttal (és valószínű, hogy legfeljebb 2-3 százalékponttal) lesz magasabb, illetve legfeljebb 1 százalékponttal lesz alacsonyabb, mint szavazati aránya. Minél nagyobb a küszöb alatt maradó pártok együttes voksaránya annál nagyobb lesz az eltérés, és minél kisebb, annál kisebb.

Az előző adatsor alapján a negyedik előrejelzés is bejött. A küszöb alatt maradt pártok összesen 6 %-nyi voksot kaptak. Az erre jutó 6 %-nyi mandátum oszlott el az 5 parlamentbe bekerült párt között. Ez az oka a voks- illetve a mandátumarányuk közötti eltéréseknek. Mivel az összességében 6 % nem sok, ezért lettek a különbségek is kicsik.

Az eredmények még nem véglegesek. Amint lesz hivatalos végeredmény, frissítjük a cikket.

Korábbi választási előrejelzéseink összehasonlítása az adatokkal.

Hollandia itt.

Egyesült Királyság itt.

Franciaország itt.

Németország és Új-Zéland itt.