• Rettenetes az elégedetlenség. Ha a kormány nem engedi, hogy az emberek civilizáltan levezessék, akkor annak súlyos következményei lesznek.
• Mást nem akarunk, csak demokratikus, igazságos, arányosabb választási rendszert.
• Az soha nem okozott válságot, hogy a tömegek kezükbe vették a hatalmat, hanem éppen az, hogy nem vonták be őket a döntésekbe.
• Nem egy nap alatt akarunk változást elérni, hanem folyamatosan nyomás alatt tartjuk az államhatalmat.
• A polgári engedetlenség a kormányra is olyan következményeket zúdít, amelyek súlya alatt nem tud egyenes háttal megállni.

 - Miért épp az arányos választási rendszer a cél?

Pontosítani szeretném, amit én kitűztem egy olyan választói mozgalom, ami arányosabb, igazságosabb és demokratikusabb választási rendszert teremt, aminek fontos eleme a választójogi törvény. De csak egy eleme. Itt a pártfinanszírozástól a médianyilvánosságon át a kampány tisztaságáig mindenről kell beszélni. Ezekre is ki kell terjeszteni az igazságosság szemléletét.

Elsődleges, hogy konszenzus övezze a változtatást.

A mozgalom célja, hogy megteremtse azt a társadalmi hangulatot, ami most hiányzik ebből az országból, hogy végre a parlamenti pártok mindegyike szerepet kaphasson abban, hogy mi a kerete a játékszabálynak, ami alapján eldöntjük, hogy ki, mekkora hányadban kap mandátumokat a parlamentben.

 - A politikai pártokat említetted. Mi a helyzet a választópolgárokkal?

A rendszerváltó kerekasztalnak nagy hiányossága volt, hogy félt a társadalmi nyilvánosságtól, és nem vonta be a folyamatba a választókat. Én arra teszek kísérletet, hogy ez egy nyitott és demokratikus folyamat legyen, amelyben a parlamenti pártoknak szerintem vezető, de nem kizárólagos szerepet kell játszani.

 - Feltételként szabod a választópolgárok részvételét?

Abszolút! Ami a rendszerváltás idején történt olyan elidegenedettséget teremtett a közjogi rendszerünkkel szemben, ami kitermelte húsz évvel később a kétharmadot. Akármennyire is fél a politikai elit a választóktól, itt

’89 óta egyszer sem az okozott alkotmányos válságot, vagy demokratikus deficitet, hogy a tömegek a kezükbe vették volna a hatalmat, hanem pont az volt a probléma, hogy nem vonták be őket ebbe a folyamatba.

Nyilván egy szakértőkből álló csapat egyetlen nap alatt legyárt egy választási rendszert, amivel nagyrészt akár egyet is lehet érteni, de ha kispóroljuk belőle azt a munkát, ami közösségivé teszi ezt a folyamatot, akkor az emberek nem fogják a magukénak érezni.

 - Mik a konkrét terveid?

Augusztus 20-án indul a kampány. Addig az aktivisták képzésével foglalkozunk, lesznek fórumok, elindul egy érdekegyeztető folyamat a pártok, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok részvételével.

Két hónap áll rendelkezésre. Az elsőben kell megszületnie annak a javaslatnak, amely alapján a 2018-as választásokat szeretnénk megtartani. A második hónap, október 23-ig, arról szól, hogy ennek érvényt szerezzünk a parlamentben. Hogy rákényszerítsük a kormányt, vegye tudomásul a társadalmi akaratot, és ez alapján törvényt alkosson.

Ha a határidőig ennek nem tesz eleget a kormány, akkor indul el a polgári engedetlenségi mozgalom.

Nincsenek illúzióim, mégis azt gondolom, hogy az augusztusban induló egyeztetésben a Fidesznek is szerepet kellene vállalnia. Ha nem teszi, akkor lemond arról, hogy azt a társadalmi bázist, ami mögötte áll képviselje ebben a folyamatban. Ez az ő felelőssége, és neki kell viselnie a következményeket is.

 - Mit értesz kényszerítésen és polgári engedetlenségen?

Fontos, hogy az egész egy békés folyamat legyen. Ez egyrészt a mi felelősségünk, de a kormányé is. Be kell látni, hogy ma

Magyarországon rettenetes az elégedetlenség az emberekben. És ha a kormány nem biztosít ehhez civilizált levezetési keretet, akkor annak nagyon súlyos következményei lesznek.

Nem úgy, hogy vér fog folyni az utcán, hiszen mi végig erőszakmentesek leszünk. Súlyos következményeken azt kell érteni, hogy kikerülhetetlenné válik a rendszer egypárti és statáriális jellege. Hiszen amikor majd nem én és egy társam ketten csinálunk akciókat, hanem százak az országban, akkor egy ponton túl az elég visszás lesz, hogy a magyar ügyészség folyamatosan embereket állít bíróság elé azért, mert szabad és tisztességes választásokat követelnek. A polgári engedetlenség szisztematikusan épül majd fel.

Nem egy nap alatt akarunk változást elérni, hanem folyamatosan olyan nyomás alatt tartjuk az államhatalmat, 

ami azt a kérdést veti fel számára, hogy mikor jár jobban, akkor, ha a netán számára kedvezőtlen választójogi és egyéb törvényeket megszavazza, vagy akkor, ha nem szavazza meg, viszont az utcán olyan elégedetlenség hömpölyög végig, ami korlátozza az állam alapfunkcióinak ellátását is.

 - Akad még két probléma. Az egyik, hogy az Alaptörvény szerint a választási rendszerről tilos népszavazást tartani. Sőt, magáról az Alaptörvényről is. A másik, hogy van egy csomó kétharmados jogszabály, amelyről bár nem feltétlenül tilos a népszavazás, de ha a politikai elit nem akarja, akkor nem lesz. Ha pedig a parlamentben sincs megegyezés, akkor ezek a törvények tetszőlegesen hosszú ideig érvényben maradnak. Ezen kell –e változtatni annak érdekében, hogy a választópolgárok közvetlenül beleszólhassanak a legfontosabb ügyekbe?

Igen, de látni kell, hogy nem lehet mindent egyszerre. Jelenleg az kivitelezhető, hogy a választásokra fókuszálva küzdünk a társadalmi igazságosság első lépéséért.

Nagy különbség a korábbi tiltakozásokhoz képest, hogy azok tiltakozások voltak, mi pedig követelünk.

Más az, hogy azt mondod:”Ne írd alá, János!”, és aztán aláírja, te pedig hazamész. Vagy azt mondod, hogy ha aláírod, akkor még többen jövünk az utcára, sőt, blokád alá vonjuk a közintézményeidet és hasonlók. Tehát kiteszed a tétjeidet, hogy lássa az ellenfél, mivel játszik, ha nem teljesíti a követeléseidet.

Ha most megszervezünk egy olyan választói, és polgári engedetlenségi mozgalmat, amely megmutatja, hogy itt népszuverenitás van, és a népben van az erő, akkor az olyan energiákat szabadít fel, amit nem láttunk a rendszerváltás óta. 

 - Mi lesz a 2018-as választáson, ha nem sikerül addig célt érni?

Én a falig elmegyek. Felkészültem a jogi következményekre, és ha kell, akkor viselni is fogom ezeket.

Ugyanakkor ez az Orbán kormányra is olyan következményeket fog zúdítani, amelyek súlya alatt nem hiszem, hogy egyenes háttal meg tud majd állni. Ha egy olyan követeléssel szemben, ami mást nem kíván, csak hogy legyen demokratikus, igazságos és arányosabb a választási rendszer, ő pusztán a hatalom fenntartásának érdekében a büntetőjog eszközeivel él, akkor az pontosan ki fogja mutatni, hogy az Orbán rezsim hol áll a demokrácia kérdésében.

 - Miért csinálod ezt az egészet? Miért nem olvasol inkább, vagy sétáltatod a kutyádat a szabadidődben?

A lelkiismereten nem enged mást. Kedves szerzőm Toro, aki azt írja, hogy ha lenne egy csodálatos könyvtárad a kedvenc köteteiddel, hozzá egy kényelmes karosszék, amiben olvasgathatsz, viszont közben a házad körül a pokol lángol, akkor vajon tudnád –e a javaidat élvezni?

És tényleg, én egy ilyen felső-középosztálybeli fiú vagyok, akinek vannak lehetőségei, aki tudna mást is csinálni, de azért nem megy, mert annyira tapintható az igazságtalanság, hogy teljesen leköti a gondolataimat.

Valamit muszáj ezzel kezdeni, hogy igazságosabb legyen az ország, és akkor majd tudok mással is foglalkozni.